A furmintról egyre többet tudunk, egy idő óta azt is, hogy nemcsak tekintélyes-monumentális, hanem könnyed-kedves, nagy kortyokban iható, mégis tartalmas borok is készülhetnek belőle. Utóbbi tudásunk alakításában talán Bárdos Sarolta és Molnár Péter családi birtoka vállal szerepet a leghatékonyabban. Eddig a kétezerhatos Barakonyi jött be nekem leginkább, tökéletes volt jobbról-balról, hódított minden nehézkesség nélkül, mintha hét pontnál is többet érdemelt volna fénykorában. Legutóbb kb. fél éve volt hozzá szerencsém, megváltozott, de tartotta magát. Amit a pincéről gondolok, azt ebben a bejegyzésben leírtam, maradjunk annyiban, tetszik, amit csinálnak. A hivatkozott kóstoló végén vásároltam egy-két üveg bort, Csirke-mál furmintot is. Ha jól értettem, olyasmi többet nem készül, mint ez a 2008-as. Amely színtisztán reduktív, és bár a pincében és a tartályokban a jövőben is lesz ilyesmi, palackban nem, elházasítják birtokbornak. Nyilván emiatt sem kell szomorkodni, a bele szánt minták alapján legalábbis úgy tűnt. Halvány, tiszta szín, virgonc, kedves illatok. Gyümölcsösek, virágosak, furmintosak. Közepes test, selymesen szép savak, sima felszín, üdeség és lendület mindenekfelett. A félszárazságnyi maradékcukor is remekül áll neki, arányai hibátlanok. Lecsengése gyümölcsösen gazdag. Jól tettem, amikor 2009 legjobb jóvásárának tituláltam, és itt is helye van. 6 pont.

innen van: http://albertgazda.blog.hu/2010/01/03/nobilis_csirke_mal_furmint_2008

innen van: http://albertgazda.blog.hu/2010/01/05/konyari_pava_2006

Pálos Miklóst, azaz a szekszárdi Borműhelyt ezen a blogon alföldi merlot fedezte fel, még 2008-ban írt róla, illetve akkor még róluk. Azóta Halmosi Áron nélkül készülnek már a borok. Az áprilisi kézművesbor-kóstolóra úgy érkeztem meg, hogy a Borműhelyre kíváncsi vagyok, és sikerült is alaposan végiginnom ott a sort. Többször is. Tulajdonképpen már akkor megírhattam volna ezt a cikkemet. 

Azóta jártunk a pincében, végiglátogattuk az ültetvényeket, végigittuk a teljes sort többször is. Utolsó találkozásunk különösen jól sikerült; bizonyíthattam a tételt: az alkoholista is ember. Néha kicsit kevesebb is annál: az ivászat utolsó három órájára már nem emlékszem, ilyenkor jól jönnek a barátok, akik utána megmutatják fényképeken, mennyire jól voltam. De félre az önéletrajzi elemekkel, elsősorban a borok miatt került a Borműhely kiemelésre a 2009-es borélményeim közül.

Miklós közel 20 hektárral rendelkezik, ebből 16 terem is már. Az ültetvények között vannak kifejezetten régi telepítésűek is (például ez a kadarka terület is), összesen 100 000 palack bor készül a pincében. A terület legnagyobb részén kékfrankos terem, mellette zweigelt, cabernet franc, kadarka és merlot van. Szőlőt is vásárol Miklós - saját shiraz területtel még nem rendelkezik, ebből a fajtából szűrt borral már igen. A cikk írásához fel is bontottam egy palackkal belőle (teljes nevén: Rokka Shiraz 2008), és alapvetően olyan volt, mint a Rokka-sorozat többi tagja. Nevezetesen könnyed, nem a koncentráltságról szóló tétel. Illatában rengeteg gyümölcs, még több fűszer, kóstolva kicsit vékony, alapvetően a gyümölcsökről szóló bor. Ha a végén nem billentette volna el a kortyot egy kesernye, akár öt pontra és best-buy matricára is érdemes lett volna (pinceáron 1800 forint a bor); így négy ponttal kell beérnie. Másnapra megszépült, amúgy, a keserűség eltűnt belőle, a fűszeresség megmaradt – de bort jellemzően nem másnap iszunk. (A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy szívem szerint ezt a bort még pihentettem volna, és egy 2009-es Campust bontottam volna. Azonban immár nem újbornak készül ez a házasítás, ami idén merlotból és zweigeltből fog állni, így még palackozás előtt áll a bor. De Miklós idei tervei közt szerepel egy kifejezetten újbor piacra dobása is.)

Amennyire a jól ihatóságról, a könnyedségről szólnak a szépen megkomponált, kicsit újvilágira hangolt Rokka tételek, olyannyira a koncentráltságot, a szekszárdiasságot mutatják a magasabbra pozícionált borok. A De facto kékfrankos válogatás 2006-os és 2007-es palackja is tetszett, utóbbi talán jobban is. Hamarosan (ez Miklósnál egy nehezen értelmezhető szó, vártam én már rá másfél órát, miután hamarosant mondott), talán húsvétkor piacon lesz ennek a bornak dűlőkre bontott változata. Három területről 333-333 palack kerül majd fadobozba, kísérletező kedvűek akár házasíthatják is őket, hátha jobb lesz a végeredmény, mint a Borműhelyé. A többször megemlített, eredetileg ez év karácsonyára várt 2007-es Eposz, azaz ez esetben acabernet franc lassan letöltésre kerül, talán idén a Várban már nem csak pult alól lehet kóstolni. Az eposzi jelzőt minden évben a legszebb tétel fogja megkapni Miklóstól, úgy néz ki, hogy 2008-ban egy kékfrankos, 2009-ben pedig a kadarka érdemesül e címre.

A magam részéről kíváncsian várom őket.

forrásom a http://alkoholista.blog.hu/2010/01/04/2009_felfedezettjei_ii

Mivel a karácsonyi készülődéshezRizling Öcsi olyan jól bevált, ezért Szilveszter előtt is Szentesi-bort bontottam - mindjárt kettőt is. Mert ugye, ha ugyanabból az évjáratból egy pincének van egy "A" és egy "B" nevű cuvée-je is, akkor igencsak adja magát az eredeti ötlet, hogy kibontsuk mind a kettőt, és meg is kóstoljuk őket szépen egymás mellett. Érdekes, hogy a majdnem egyező fajtaösszetétel ellenére mennyire különbözőek ezek a borok, miközben persze egy másik szinten hasonlítanak is egymásra rendesen. Hogy mennyire és mennyire nem, arról a hajtás után olvashatnak.

Szentesi Pince Nadapi "A" Cuvée 2008

Összesen 1000 liter készült belőle. Zengőből van benne a legtöbb, aztán zöldveltelini, kevés rajnai rizling és ezerjó alkotják. Hét és fél gramm cukor melett 6,4 gramm sava van, így száraznak számít. Természetesen kapható aKézműves Borok Házában, illetve Kovács Antalnál, mindkét helyen 1790 Ft-ért.

Közepesen intenzív, markánsan köves illattal mutatkozik be, gyümölcsössége nagyon tisztán friss, fehér húsú őszibarackra emlékeztet. Közepes testű, kóstolva intenzív, áradóan mégis frissítően gyümölcsös. Zamatában érett grépfrútot, hófehér, szinte éretlen banánt és jó adag izgalmas sósságot fedezhetünk fel. Bontás után most is ott volt benne az a nekem kicsit túl markáns fásság, amit a Kézműves Borok bemutatóján is éreztem. Másnapra viszont szépen belesimult a borba, egy kis kellemes krémesség, a korty közepén érezhető édeskés hízelgés maradt csak belőle. Savai szép ívet rajzolnak, lecsengésében izgalmasan viaskodik a sósság a gazdag gyümölcsösséggel. Újra és újra kortyolni kell belőle, hogy lássuk éppen melyik kerekedik felül. Jóívású szép bor, valahol öt és hat pont között.

Szentesi Pince Nadapi "B" Cuvée 2008

Összesen 500 liter készült belőle. Ebben a házasításban is zengőből van a legtöbb, arányaiban több benne a zöldveltelini, végül egy kevés rajnai rizling került még bele. 6,8 gramm cukor melett 6,2 gramm sava van, így száraznak számít. Ő is a Kézműves Borok Házában, illetve Kovács Antalnál kapható, mindkét helyen 2600 Ft-ért.

Beleszagolva igazán intenzív, sűrű köves illat árad a pohárból, ami egyszerre elegáns és összetett, ugyanakkor érdekes módon nem mondható hűvösnek. Nem hízelgő, nem szokványos, mégis van benne valami vonzó melegség. Kóstolva ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy intenzíven sós, fűszeres, pont olyan, amilyennek az illat után várja az ember. Egyszerre több ponton tölti a be szájat: cikázik, vibrál, savai nagyon élnek, de egyáltalán nem bántanak. Minden bizonnyal segít ebben a maradékcukor is, ami egyébként alig érezhető. Azt, hogy ez majdnem hét gramm, kevesen mondanák meg. Íze sem könnyen írható le: talán a frissítő citrusos és a mélyen sós, sziklás a legjobb közelítés. Utóízében a fokozatosan erősödő kesernye dominál, de jólesőn, újabb kortyra ösztönzőn. Legjobb pillanataiban eléri a hét pontot is, összességében inkább erős hat pontot adok neki.

Végül, ha már Karácsony után Szilveszter is nekem jutott, hadd kérdezzem meg a Kedves Olvasót: bírt-e még inni Karácsony után és mit tervez borilag az év utolsó napjára?

innen van: http://alkoholista.blog.hu/2009/12/31/eljutni_a_tol_b_ig#more1634002