Borteszt Online

Balassa Hárslevelű Mézes Mály 2006

Balassa Istvánról kora tavasszal írtam már, akkor a 2006-os hárslevelűvel futólag már találkoztam, és már akkor is lenyűgözött. Azóta forgalomba is került a bor, elkészült hozzá a címke is, ami dicséretesen visszafogott, ízléses. Jelenleg István maga forgalmazza a tételeit, ezt a bort 4375 forintért lehet megvenni nála. Összesen 316 palack készült belőle.

A tarcali Mézes Mályban barna erdőtalajjal kevert löszt találunk, vulkanikus alapokon. Ennek eredményeképp ebben a borban nyitás után visszafogott virágillatot és hársmézet érezhetünk. Emellett egy csipetnyi ásvány és meglepően sok őszibarack is felbukkan. Egyelőre a hársas kóstolásaim legszebb, legkifinomultabb illatát ebben a borban leltem meg. A korty pedig beváltja az ígéretet: szinte harapni lehet ezt a bort. Noha 14 feletti alkohollal bír a tétel, de olyan lendületes, vibráló savak vannak emellett, hogy kilógásról szó sem lehet. Persze ha direkt hagyjuk felmelegedni a poharat, akkor kiszúrhatunk magunkkal, és érezhetjük az alkohol kesernyéjét a lecsengésben. De dőreségre nem vagyunk hajlamosak, ezért 10-12 fokon fogyasztjuk el a palackot, így szánkban hosszan megmarad a gyümölcsös íz. Nagyon erős hét pontot ért el nálam ez a bor.

innen van: http://alkoholista.blog.hu/2008/09/08/harsas_utazas_hatodik_megallo#more652899

Szászi Endre Szigligeti Olaszrizling 2006 Kabócás-dűlő alc13.5%

Nálam ő az új viszonyítási pont rizling-téren. A máshol megénekelt citrusos-vidám-gyümölcsbombából egy falatot sem találok. Olyan szinten persze meg lehet találni, mint mondjuk egy reduktív sauvignon blanc-ban, hehe. De az olaszrizling nem erről szól. Félszáraznak mondott bor: fel is sejlik benne némi cukor, de nem zavaróan. Ettől még szikár és karakán bor. Egyensúlyban van... aki szerint ez gyümölcshangsúlyos, az nyalogasson mandulát. Csonthéjas gyümölcsök, dió a lecsengésben, ami nagyon hosszú, fél perccel a nyelet után is harapható. Ennek ellenére nőknek is kínálnám, mert selymes. A bor olajos és vastag, amit én nagyon pozitívnak élek meg. Nem nagyon tudok jobbat elképzelni olaszrizlingből - talán csak akkor, ha ugyanezt az egyensúlyt ezzel a savszerkezettel és kevesebb cukorral is hozni tudná. Nem megyek bele a talaj és a környezet elemzésébe, fél lábbal évekig éltem a helyen és ismerek minden domboldalt. Jó lenne egy Laposával összekóstolni. Másnapra hihetetlen fejlődésen ment át és mostmár nyugodt szívvel adok rá nyolc pontot.

innen van: http://fater.blogol.hu/

Chateau Megyer Tokaji Furmint 2006

A sárospataki Pajzos Megyer alap furmintja a hátcimkén selection megjelöléssel. Tavaly Pannon Bormustra csúcsbor lett, amit bizony nekem nem tudott igazolni. Valamelyik szupermarketben vettem 1200 Ft körüli áron.

Hasonlóan halvány zöldessárga, szintén teljesen tükrös. Határozottan jobban siet a rajzolással, marad a csíkoknál, nem annyira foltoz. Illata közepesen intenzív, az elején kis kénes szúrósságot kell kipörgetni belőle több kevesebb sikerrel. Utána sem mondhatni behízelgőnek. Körte, almahéj, zöld tea és kevés savanyúkáposzta, fémes, kovaköves villanásokkal. Két nap után sokkal rendezettebb, elegánsabb: káposzta eltűnt, a többi szépen összeállt.

Szájban határozott, de jól idomított savak vezetik. Szép magasra viszik a kortyot, példája lehetne, hogy milyen is egy magas érzetű bor. Ízében főleg grépfrút és citrom dominálnak, messze nincs olyan gyümölcskavalkád, mint a Dereszla-borban. Ezáltal persze nem is olyan kedves, behízelgő, krémes, viszont jóval erőteljesebb, lendületesebb. Ásványosságról, összetettségről itt sem beszélhetünk igazán, inkább csak arról, hogy hiba voltaképpen nincs benne. Lecsengése kesernyés, hosszú, belezavar némi kellemetlen zöldesség, ami két nap után a káposztával együtt szerencsére eltűnt. Erős 4 pont.

innen van: http://alkoholista.blog.hu/2008/09/04/furmint_parok_6#more643995

St. Andrea Ferenchegy Kékfrankos 2006

Egerszalók Ferenchegy dűlőjének terméséből 2880 palack bor készült. Tudomásom szerint ez az első évjárat, mikor a Tóbércnek párja akad. Október 18-án szüretelték, 13 hónap fahordós érlelést kapott. Hatos sav, 13.5-ös alkohol és közel huszonnyolcas extrakt. Végre egy magyar honlap konkrét adatokkal. Derítetlen a hátcimke szerint. A Bortársaságnál hatos kartonban 18900 Ft (vegyes is van), szeptembertől palackonként is megvásárolható lesz.

Elegáns, sötét meggyszínű. Sűrű csíkokat rajzol a pohár falára, és nem siet onnan lejönni, ám lomhának azért nem mondanám. Illata inkább visszafogott, nem árad a pohárból. Málna és kakaós piskóta a mosolygós része, kihűlt hús tyúkhúslvesből a kevésbé kedveskedő vonal. Néha befülled és csak pörkölt kakaóbab jön, de időről időre újra megnyílik, hol egy kis gombásság, hol némi savanykás meggy kedvéért. Érdekes.

Szájban elsőre a nagyon élénk, kissé rakoncátlan savai tűnnek föl. Már-már olyan pajkosan rendetlenkednek, mint egy fiatal Orsolya-borban. Ízében hamisítatlan kékfrankos: friss és befőtt meggy, cseresznyebefőtt meg annak leve, persze nem olyan édesben. Pici zöldesség is bújkál benne. Teste kékfrankosra jellemzően karcsú és feszes. A végén a tannin kicsit belehúz, a lecsengésben az alkohol viszont alaposan lehajráz mindenkit. Nem állt még igazán össze, szívesen megnézném egy év múlva, ugyanis izgalmas tehetségnek tűnik. Most erős 5 pont.

St. Andrea Tóbérc Kékfrankos 2006

Ez már a harmadik évjárata ennek az egerszóláti dűlőnek. 2003-ban még csupán 482, ebben az évjáratban már 2626 palack készült belőle. Két nappal korábban szüretelték, mint a Ferenchegyet, ugyanúgy 13 hónapot töltött hordóban. Sav 5.7, alkohol tizennégy, extrakt közel harmincegy. Szintén derítetlen. A Bortársaságnál ugyanúgy, ugyanannyiért kapható, mint a másik kékfrankos.

Ugyanaz a szép mély meggyszín, talán egy fél árnyalattal sötétebb. A csíkok a pohár falán kevésbé sűrűek, és kicsit lassabban is rajzolódnak. Orrban jóval intenzívebb, elsőre fülledt. Cukrozatlan szilvalekvár mellett erdei gomba párolódik, néha határozottan érezni a vargányát. Máskor érett eper, és a kakaó sem maradhat ki. Néha egy kis füstösség is jön a pohárból.

Szájban határozottan érettebb benyomást kelt, mint a Ferenchegy. Kevesebb és kerekebb a sav, gömbölyűbbek a tanninok. Szép gyümölcsök fedezhetők fel ízében: málna, érett meggy és cseresznye. A korty második felében jön némi kakaó és cseppet kezd húzni a tannin. Nekem úgy tűnik, mintha most lenne a csúcsán vagy egy kicsit túl azon, nem érzem benne az erőt, hogy innen felfelé menjen. Szép bor, de hiányzik belőle a vibrálás, a rendkívüli izgalom ami igazán emlékezetessé tehetné. A 6 pont persze így is bőven megvan.

Azt azonban mindenképp meg kell említenem, az sem lehetetlen, hogy egy dugónak köszönhetően időgépbe kerültem.

Ahogy a képen is látszik a dugó nem zárt tökéletesen, és a kapszula alatt is volt ennek bizonyítéka némi balzsamecet formájában. Bontáskor meg is ijedtem rendesen, ám mivel nem volt hibás a bor, így nem vittem vissza. Az viszont nem megy ki a fejemből, hogy könnyen lehet: én most azt kóstoltam, milyen is lesz ez a bor mondjuk három év múlva. Bizony, egy ötéves kékfankostól ez igazán nem rossz teljesítmény.

innen van: http://alkoholista.blog.hu/2008/08/28/vissza_a_jovobol

Németh János Szekszárdi Porkoláb Cuvée 2006

ó dolog, ha az emberhez beállít egy jó barátja, hát még ha hoz magával két üveg gyöngyösi bort meg egy hatalmas görögdinnyét. Podmaniczky Szilárd, a zóna borbírója megkóstolta az Irsai Olivért, és elkezdett érdeklődni.
    

Néhány nappal ezelőtt két üveg gyöngyösi borral és egy hatalmas görögdinnyével állított be a barátom, mondván, kedvenc borával szeretne az egészségemre koccintani, aminél már csak az lehet gyógyítóbb hatású, ha a saját orvosával borozik az ember. Az üvegen nem volt címke, baráti beszerzés, úgyhogy igazából meg nem mondom, mit ittunk, de azóta is várom, hogy újabb palackokkal állítson be hozzám, plusz jéghideg dinnye másnap hajnalban a mókusokkal körülugrált teraszon.

Laikus borivó úgy hallgat a gyöngyösi borvidékről, mint aki életében először ül tévé előtt, s ha kérdés hangzik el, megpróbál rá válaszolni. Úgy döntöttem, fölteszek én is pár kérdést Szőke Mátyás és Zoltán 2007-es Irsai Olivérjének.

A 12 százalékos bort Gyöngyöspatán palackozták február végén, mikor még igen csak nagyokat lehetett esni a lefagyott jégbordákon. A címkéje egyszerű, de ízléses, a palack hátoldalán arról értesülünk, hogy „szép illatú, könnyű száraz bor” van a kezünkben, melynek íze hasonlatos a szőlőfürtbe való harapáshoz. Ez őszidényben kivált veszélyes mutatvány, a méhecskék előszeretettel költöznek a fürt belsejébe, akárha kedvenc borában fürdetné az embert két frissen vizsgázott hastáncos.

Gazdája jól ismeri a borát, barátságos zamatok, nem túl hivalkodó savak jellemzik, fogyasztási hőmérséklete 10-12 fok, de ha kicsit emelkedni hagyjuk, akkor sem omlik össze a lábunk előtt.

Ez a bor kiváló kísérője lehet hosszú utaknak, amikor hűtőládával a lábunk között a hátsó ülésen szorongunk. Pár falat szendvics, vaj a pólón, és savgerinc helyett elsuhanó hegygerincek.

Bár kocsiban utálok olvasni, főleg vezetés közben, de ha a borhoz egy nem mozgó karszék áll rendelkezésre, érdemes életrajzi jellegű könyvet olvasni vele, teszem azt, James Lord Egy Giacometti-portré című vékonyka, de annál inkább izgalmasabb modellriportját.

forrásom a http://zona.hu/article/1294/borbaratok-gyongyosi-vendeggel-es-dinnyevel.html

Istvándy Badacsonyi Rizling 2007

A bor kettőezerhatos elődjét palack kolléga már górcső alá vette és bár tetszett neki, nem hagyott benne különösen maradandó emléket. Ha jól emlékszem, bennem sem, bár én még tavaly tettem az orális tapasztalás célkeresztjébe. Itt van viszont a 2007-es utód, ami már látványra is teljesen más ligában játszik. Olajosan mozog a pohárban, a korona hosszasan ül meg egyhelyben, hogy aztán szemmel alig látható komótossággal induljon meg lefelé. A nagy test - nagy élvezet párosítás vizuális manifesztációja persze ébreszt némi kételyeket az ember fiában, különösen, mivel hónapok óta nem kóstoltam igazán szép savú kettőezerhetes fehéret. Évjáratilag lelágyult a legtöbbje, úgymond, és ez legtöbbször magas alkohol- és glicerintartalommal párosult. De ne legyünk előítéletesek.

Tőrőlmetszett, fajtajelleges és meglehetősen intenzív olaszrizling-illattal nyit a bor, virágok, pici mandula és némi méz aromái kavarognak az orromban. Ha nem is túlontúl bonyolult, de egyenes, tiszta és szép minden szempontból. Szájba véve pedig minden esetleges előítéletet mellényzsebből ver keresztbe: pompás, élénk savakat érzek (nem a legutóbbi népsavazásra emlékeztetőeket, hanem tényleg szépeket), egészen pompás harmóniát, feszes struktúrát, és minderre még felteszi a koronát a nagy test és az ízek intenzitása. Némi extraktédesség is beköszön (legalábbis nem tartom valószínűnek, hogy maradékcukor volna benne), tovább gazdagítva az ízérzetet. Akárhonnan is nézem, nem találok hibát benne, az egyensúly egyszerűen perfekt, a lecsengés is szép hosszú. Nem az a chablis-stílusú, kiművelt és kerekre csiszolt bor ez, hanem inkább a magyarosan karcos, élénk savú típus, vagyis pont az én ízlésemnek megfelelő. Nem sajnálom tőle a vaskos hat pontot (azaz 6 pontot), mert minden tekintetben szép. Talán hetet is érdemelne.

innen van: http://alkoholista.blog.hu/2008/08/22/istvandy_es_istvandi

Pannonhalmi Rajnai Rizling 2007

Tökös egy legény ez, akár hosszú évekre eltehető.

forrásoma