Uccelliera Rosso di Montalcino 2006

Andrea Cortonesi és az Uccelliera igazi rokonszenv-mágnes. Szép név (azt hiszem kalitkát jelent), jópofa címke, és szívmelengető tartalom: hagyományhű, szőlőimádó kisgazda (6 hektár), aki évről-évre feljebb küzdi magát a Montalcino-szamárlétrán. Tavaly meglátogattuk a birtokot. Kölcsönös nyelvtudásbéli hiányosságok miatt Andreával csak kezet ráztunk, és bádilengvidzzsel tudattuk, hogy nagyon komáljuk - a szeánszot a Ciacci Piccolominitől frissen igazolt Agnes Koch vezényelte kifogástalan angolsággal. A borok nagyon kócosak voltak, és eléggé sietnünk kellett, de az egyértelműen látszott, hogy ez a mi világunk. Az akkor vásárolt 2000-es brunellójuk aztán két vígasztalan decemberi estét változtatott ünneppé (a részletekről majd később). 
Feltűnően sötét szín, lilás reflexszel. Tipikus, fiatal sangioevese illat: faeper, cseresznye, fekete olíva, dohány és - ez nálam rossoban premier - görögdinnye. Igazi dinamó: pörög, mint akit felhúztak. Kóstolva viszonylag testes, de nem tömör, kissé szemcsés textúrával, amit kevéssé szeretek. A kortyban gyümölcshegyek: lédús, érett cseresznye, faeper, narancshéj. Sajnos a bélyegenyv is beköszön, és az alkohol túlpörög. A zárlatban remek, kerek tannin, se nem édes, se nem szárít. Viszont befűt az alkohol. A lecsengés közepesen hosszú, alapvetően cseresznyemagos. A széles és erős rosso-mezőnyt figyelembe véve, aki 15 euro fölé téved (és nem kultpince - pl. Biondi Santi, Poggio di Sotto, Cerbaiona), arányt téveszt, és ez bizony 18.
6 pont

innen van: http://alkoholista.blog.hu/2008/03/28/brunello_di_montalcino_2003

Capanna Brunello di Montalcino 2003

A pincészet régi kedvencünk. Hagyományos, kézműves pince, de a dolgok nincsenek túlspilázva, az árak a földön, a minőség mindig a felső harmadban. 20 hektáron gazdálkodnak a nagyhírű Montosoli körzetben. Számomra mindig a Capanna az évjárat-szonda.
Mértéktartó szín - közelebb az áttetsző, barnás-gránáthoz, mint a félt lilásfeketéhez. Vigyorogtam, mint a tejbe tök, amikor beleszagoltam: tipikus brunello, ráadásul a finom fajtából. Állat-, és faszag nem zavar, viszont dúsan árad a faeper, az antik bútor, a dohány, az eper és egy kis balzsamecet. Az illat komplexitása után a folytatás visszafogottabb. Közepes test, a korty első felében bájos édesség faeperrel és fekete olajbogyóval, a második felére rányomja bélyegét a száraz, kesernyés tannin. A lecsengésben újra faeper, földes, olívás jegyek és markáns, rágós tannin. Túlérettségnek semmi nyoma, összetéveszthetetlenül brunello, azon belül is a jobb ivású, kevésbé komplex alfaj. Két-három év palackérés még biztosan jót tenne neki, de nem éreztem bűnnek, hogy már most csapra vertük. 24 euróért jó vétel.
7 pont

http://alkoholista.blog.hu/2008/03/28/brunello_di_montalcino_2003

Nyári Ödön Szentgyörgyhegyi Olaszrizling 2006

Nyári Ödön borai az utóbbi időben többször szerepeltek nálunk, és bizony ez rendjén van így. A 2005-ös olasz nagyon ízlett nekem nemrég, néhány szó erejéig egy évvel fiatalabb öccse is szerepelt már itt. Most kicsit más arcát mutatta, azonban így is jóképű. A Bortársaságnál és a Decanternél 1500 alatt beszerezhető, de hiperekben is lehet találkozni Nyári borokkal.

A három közül a legteltebb színű, már nem is fakó, de még zöldessárga. Szépen, teljesen kitisztul. Illata közepesnél cseppet kevésbé intenzív. Alma, körte, cseppnyi mézes tea.

Markáns, robosztus savak, mögöttük friss gyümölcsösség. Grépfrút, őszibarack. Magas, szikár testű bor. A korty közepén elindul egy szép rizlinges kesernye, ami az utóízet is meghatározza. Nekem eddig az egész sorozat legtisztább, leginkább fajtajelleges bora, minden fölösleges díszítés, sallang nélkül. Ha felfedezőútra készülünk az olaszrizlingek világába, akkor innen érdemes indulni. Most még "csak" nagyon erős 5 pont, ám csodálkoznék, ha nem vinné többre.

Azért, hogy Badacsony és Somló maradjon a sorozat legvégére, a nyolcadik részben vegyes, interregionális rizlingezés következik, reméljük, nem minden izgalom nélkül.

innen van: http://alkoholista.blog.hu/2008/03/27/olaszrizling_panorama_hetedik_kep#more381389

BioVitis Szent György-hegyi Olasz rizling 2006

Régebben kedveltem ezt a bort, illetve korábbi évjáratait. Mivel jó ideje nem találkoztam vele, nem tudom, az évjárat rosszabb, vagy az ízlésem változott azóta. Akárhogy is, most nem aratott sikert nálam. Ha nem is ecetes uborka, de ennél mindenképp jobbat érdemlünk. Főleg Szent György-hegyről. A Corában vettem, 1190 Ft-ért, máshol olcsóbban hozzá lehet jutni.)

Fakó zöldessárga színű. Orrban közepesen intenzív, és nem igazán vonzó. Hiányzik belől a frissesség: szottyadt gyümölcs, és állott virágok. Konzerv gyümölcssaláta hűtőben felejtett maradékát hervadó margarétával díszítjük. Dekadens hangulatúak előnyben: az elmúlás illata.

Kóstolva nem is indít rosszul: körte és grépfrút, karcsú, feszes test, élénk savak. Aztán a korty közepén megtörténik a baj. Összecsuklik a test, a jó savak alábuknak, eltűnnek a gyümölcsökkel együtt. Felbukkan viszont egy tompa, kellemetlen mellékíz, egyre erősödik, és végül elintézi magának az utóízzé előléptetést. Még gondolni is rossz rá, hogy valaki azt hiheti, ez a rizling utóíze. Néhány nap után érdekes módon a savak felerősödtek, és teljesen átvették a hatalmat. Csalódás és 3 pont.

innen van: http://alkoholista.blog.hu/2008/03/27/olaszrizling_panorama_hetedik_kep#more381389

Bazaltbor Szent György-hegyi Rizling 2006

Laposáék rizlingjei szerintem mindig ott vannak szeren. A 2004-es Szent György-hegyi nagy felfedezettem és kedvencem volt. 2005-ből a Somlai nálam a nyerő (és nemcsak), 2006-ból még keresem a favoritom. Van miből válogatni, hiszen csak olaszrizlingből ezen kívül van még hatféle a szortimentben. A Decanter borszaküzletben vettem 2190 Ft-ért.

Szintén zöldessárga, egy cseppet kevésbé, de még mindig fakó. Néhány mikrobuborék makacsul tartja magát, nem lesz teljesen tiszta. Illata meglehetősen intenzív, kicsit furmintos. Érett, lédús augusztusi körte, falatnyi alma, pici virágos, sós, kavicsos díszítéssel. Ahogy melegszik egy kis mézes, likőrös vonulat is felbukkan, és a gyümölcsök kezdenek túlérni.

Szájban nagyon határozottan nyit, szétárad, hamar beteríti a nyelv egész felületét. Élettel teli, grépfrútos ízű savak, almás gyümölcsösség dominál. Nem túl bonyolult, de finom. Utóíze kellemes, hosszú, ám lehetne cseppet markánsabb, olaszrizlingesebb. Nagyon erős 5 pont. Nemcsak nálam.

innen van: http://alkoholista.blog.hu/2008/03/27/olaszrizling_panorama_hetedik_kep#more381389

Viniqum Villányi Portugieser 2007
DHC; alk. 12,5%

Az 500-1000 Ft-os kategóriában kóstoltuk!
A beszerzési hely: Profi-Tesco-Auchan (valamelyikben).

Félve nézegettük a cimkén, a bor kinek a műve lehet? H-0139! Ja, a Dolium! Akkor talán...

Felbontottuk, általános meglepetés és dícséret, szín-illat-íz közepes, nem erős, de nem is gyenge, mondhatni harmónikus, bár a kelleténél zöldebb íz csak a friss érzetet erősítette.

1-10-ig mi is: 3.5 pont

innen van: olvasói beküldés - KBBK - borklub

Györgykovács Imre Somló Hárslevelű 2006

Kicsit magas kénszinttel kezd, de aztán ez gyorsan feledésbe vész. Szalmasárga színű. Illatában sárgabarack, kevés méz, selyemcukor, körte, némi édes fűszeresség, és leginkább az indiai desszertekre jellemző, kicsit egzotikus valami. Az íze kevésbé komplex, sőt talán vékonyabb is a vártnál, de az ásványossága különleges, zörögnek a szánkban a kavicsok. Ebből a szempontból tehát különleges egyéniség, de a vékonyka kotry az előbbiek fényében most nem annyira passzol. A végén a glicerin azért beterpeszt és ez az édeskés zárás valahogy most jót is tesz az összképnek. Rengeteg nevettünk gyors elfogyasztása alatt, pedig vigyorexet bizrtosan nem kevert belé Györgykovács úr, mert mint tudjuk, ezeknél a boroknál nem lehet találni kézművesebb alkotást itthon. 8.8 pont

innen van: http://www.borkem.hu/index.php?mod=bor_reszlet&&bor_id=125&&search=1

 Figyelem! Az alábbi bort táppénzre küldtük a lefolyóba. Felhívjuk tisztes figyelmüket, hogy pusztán egyedi esetről van szó, mely egyáltalán nem minősíti a szóban forgó pincészetet, vagy a bor forgalmazóját, de meg kellett innunk/írnunk ezt is! 
Ez valami szörnyű volt, valami borzalmas. Kiraknám én valami borismereti képzésre, mert ahány hiba egy ennyi idős borban lehet, az ebben mind benne volt. Enyhén pöcegödrös hangulattal indít, egy száguldó szippantó-autót  vizionálok, majd ezt kiegészíti a félig komposztált konyhai hulladék, a robbantott babkonzerv és az 1526-os évjáratú vecsési káposzta a hal mellett tárolt mirelit barátfülével. Azonban mivel bor színe volt, és egy fröccsöt mertünk dönteni belőle, megérdemli a pontot, de sajnos a fekális jegyek eluralták az egészet. 0_pont

innen van: http://www.borkem.hu/index.php?mod=bor_reszlet&&bor_id=124&&search=1

+

holtak_ve írta

ebéd után észrevettem a konyhában két palack bort, nézem hogy milyenek (mert mindig meg kell nézni hogy milyen, és ha még nem kóstoltad akkor azonnal fel kell bontani és beleinni ): Spar Pincemester Selection Cüvée, és egy Teleki Cüvée. gondoltam hogy ezekbe mégse kellene beleinni, mert biztos mind a kettő borzalmas. a gondolat anyukám előtt az "ez MI?!" kérdésben fogalmazódott meg. kiderült hogy "vak" kóstoló lesz, azaz nem tudod majd hogy milyen bort iszol és úgy kell értékelni. szerintem ez a kettő címke nélkül se tetszene, de alkalomadtán kipróbálok majd egy ilyet..

innen van: http://blogol.hu/comment.php?log=1364815

Siklósi Hárslevelű 2006
   
A bor termelője:      Bakonyi Péter, Siklós
A bor fajtája:     száraz fehér Évjárat:     2006 Ár:     1400 Ft
   
Bor leírása:    

Valószínűleg rengeteget kell még tanulnom, de lövésem se róla, hogy ki ez a Bakonyi Péter Siklósról. Semmilyen fórumon se találtam jellemzést róla, műhelyéről vagy borairól, de mindegy is, nálam felvételt nyelt a kedvencek tablójára.
A Hárslevelű nem tartozik a számomra könnyen definiálható fajtákhoz, talán azért, mert eddig csak a tokaji édes blendekhez volt szerencsém, no meg egy-két somlói elbotlott próbálkozáshoz. Kerültem a fajtát valami miatt. Viszont ez a délvidéki holmi nálam újra írta a rövidke hárs-történelmet már rögtön a design-nal, merthát ugye tudvalevőleg meglehetős imádattal preferálom a fiatalos, vidám, laza olykor erősen minimalista öltözéket és e négy kritériumot e tétel teljesíti is. Szenzációsnak ítéltem a hársfatermést, mint propellert továbbgondolni helikopterré. Pohárba csorogva meg se kell pergetni, azonnal orrba kúszik a hársfavirággal vegyített mangós-licsis-barackos egzotikum, botritiszre emlékeztető mézzel. Koncentrált, hihetetlenül intenzív, de nem az Irsais parfümgyár, doromboló, nagyon jól esik beleszipkázni, szimplán nem bírom letenni a kelyhet. Nem is engedi, hogy elmélázzak a színen, - ami egyébként sárgás fehér – azonnal nyelvre töltöm. A korty csont száraz, savas, somlóis hangolással, húrjai az ásványok sora, sós, a végén finomra vett keserédes búcsút int. Közepesen hosszú, a torkon hársfavirág szirmait hinti el. Egymás után töltöm a poharakat, el is fogy úgy hat deci hatvan perc alatt. A maradék pihent harminchat órát, ekkorra már elveszítette illatainak nagy hányadát, ám ízben maradt a korábbi. Nagyon lehet és kell szeretni, egyébként meg nem a „nyáresték bora”, neeem, inkább a február-márciusi tavaszvárásé. Hidegkúton nemrég még volt belőle pár palack.
Sulit 08.02.12

innen van: http://www.borkorzo.hu/kostolasijegyzet.php

Ha könnyed vörösborra vágysz, jó megoldás

Új és szerintem nagyon szép címkével érkezett a 2005-ös évjáratú Günzer Cuvée. Az alsó részen látható három színcsík nagyon tuti, modern felfogású, úgyhogy a külcsín nálam kiállta a próbát.

Egy 2005-ös magyar vörösbortól én nem várok csodát. Kifejezetten gyenge évjáratról van szó, és ez általában karcsú testben és éles savakban ölt formát a vörösborokban.

Itt sincsen ez másként, ez nem egy testes, vagy telt vörösbor, szó sincs róla, nem!

A karcsúságát megpróbálja viszont izgalmas, gyümölcsös-fűszeres illatokkal pótolni, ami nekem szimpatikus. Szerintem jelenleg ez az a bor, amin a lehető legjobban meg lehet mutatni a meggy jelenlétét egy bor illatában. Tiszta Márka Meggy fíling, nosztalgiára vágyóknak, csak némi alkohollal is vegyítve persze...

Ára 2000 Ft alatt  6 pont

innen van: http://www.csorbagabor.hu/winenotes/wine_note.php?id=36