Március 20-a délután Badacsony és pincéi New Yorkba költöztek. Legalábbis a New York Palotába Budapestre. 30 pincészet több mint 150 borát kóstolhatta meg az érdeklődő közönség. Az idei esemény fő fajtája a szürkebarát volt, innen jött az elnevezés. A szürkebarátok mellett a pincék igyekeztek felvillantani szortimentjük legjavát. Ez jól sikerült, és egy hangulatos, teltházas kóstolón vehettünk részt.

A szürkebarát Franciaországból származik, közelebbről is Burgundiából, és a pinot családba tartozik. Lilásvörös bogyói vannak az érett gyümölcsnek, ezért színe akár rózsaszínes, rosékhoz hasonló színű is lehet. A legnagyobb problémám az volt, hogy a kóstoló alapján a fajta egy kissé jellegtelen, és eltörpül a kéknyelű, és az olaszrizling izgalmassága mellett. A fajta és borai picit elvesztek a többi badacsonyi mellett.

A Nap szürkebarátja címet végül nem is osztottam ki. Igazából nem találkoztam olyannal, ami nagyon megragadta volna a fantáziám. Sok hordóminta volt még kint, és több helyen mondták, hogy azért hoztuk, mert kellett. Lehet, külön kellene rá figyelni, nem a többiek mellett. Egy nap, ami tényleg csak a szürkebaráté, nem másé.

Azonban valóban sok szép és izgalmas borral találkoztam a kóstolón. A saját listám így alakult a kóstolóról:

A nap bora: Villa Sandahl – Recept 2010
Sandahlék Receptje volt a legelső bor, amit kóstoltam a nap folyamán, mégis végig az élen maradt. A bor hozza a Rajnai Rizling a fajtajegyeit, Badacsony ásványosságát, és egy kis maradékcukor teszi nagyon izgalmassá. Kristálytiszta korty, és élmény. Nagyon szerethető, közepesen testes darab. Különleges.

A nap Olaszrizlingje: Bakó Ambrus – A Rózától 2011
Tömör, nagy, eszeveszettül komplex. Hordós jegyek kísérik végig, mely krémessé teszi. Barackosság, mineralitás, parfümösség. Nagyon szép darab, talán még nem is ért a csúcsra!

A nap Kéknyelűi: Villa Tolnay – 2011, Válibor – 2011, Szászi Endre – 2012
A Kéknyelű talán az egyik legizgalmasabb magyar fajta. Sőt szinte badacsonyi. Szerencsére egyre több pincészet foglalkozik ezzel a majdnem elveszett fajtánkkal. Én ennek nagyon örülök. Bakó Ambrust kérdeztem a fajtáról, aki azt mondta, hogy a legnagyobb ígérete Magyarországnak a Kéknyelű. Habár nagyságát még csak ritkán villantotta meg, akkor azonban olyat mutatott, mint egyik fajtánk se. Szerinte a furmint túl neutrális, míg a hárslevelű túl illatos fajta ahhoz, hogy sikerüljön vele Magyarországnak berobbanni. Azonban a Kéknyelűvel még ismerkedni kell!

Nagyon kíváncsi vagyok, mit hoz a jövő Kéknyelű ügyben. Marad továbbra is Badacsonyban, vagy esetleg máshol is megpróbálkoznak vele? És ha csak Badacsony, akkor vajon az elég lenne-e ahhoz, hogy a nagy magyar fajta legyen, mint Ausztriának a GV? Vagy a furmint mögött marad? Érdekes kérdések ezek. Azonban addig is sok szép borral találkoztunk a fajtából. A Villa Tolnay kínálatában újdonság a Kéknyelű, de a bemutatkozás jól sikerült. Közepes testű, szép, egyensúlyos, jól fogyasztható bor lett, ami még fejlődhet. Váli Péter Kéknyelűjéről octopus írt (itt). Tényleg rendben van, nehezebb, nagyobb, mint a Villa Tolnay. A legnagyobb meglepetést azonban egyértelműen Szászi Endre 2012!-es Kéknyelűje okozta. Egy kész borral találkoztam, ami az eddigi ismereteimnek a fajtáról teljesen ellentmondott. Könnyed, virgonc savai élettel töltik meg a bort. Májustól kapható, ha minden igaz, mindenképp érdemes megkóstolni!

A nap vörösbora: Csobánci Bormanufaktúra – Kékfrankos 2010
A Csobáncsi Bormanfaktúra fehér borai nem tetszettek a kóstolón. Szappanosak voltak, kicsit gyógyszer ízűek. Félve is kóstoltam a vörösöket. Azonban a kékfrankosuk nagyon tetszett. Nagyon szép, tiszta, gyümölcsös és mellé gesztenyepüré. Mint a Gizella pince boraiban. Az pedig a gyengém. Még kissé össze kell érnie az ízeknek. Van még ideje. Májustól lesz kapható.

A nap édes bora – Válibor Késői Olaszrizling 2010/11
Váli Péter késői Olaszrizlingje két évjárat házasítása. 2010-ből egy barrique hordónyi maradt, amihez a 2011-es szüret termése került tartályos érleléssel. Izgalmasak a hordós ízjegyek a borban. Nem veszett el benne az olaszrizling, tisztán érezhetőek a fajta jegyei, a cukor se sok, se kevés. Szép kiegyensúlyozott darab, még 2-3 évig biztos élmény lesz, de lehet tovább is! 2011-esként kapható.

A nap Best Buy pincéje: Varga Pincészet
A Varga Pincészet az Aranymetszés szériájával érkezett a kóstolóra. És bizony az a széria nagyon rendben van. 1000-1500 forint egy palack, elérhető áron, valódi bor élményt nyújt. A száraz és az édes Olaszrizlingjük tetszett a legjobban. A Caubernet Sauvignon nekem nem jött be, de nagyon korrekt 4,5 – 5,5 pont körüli bor volt mindegyik. Biztos választás lehet, ha nem szeretnénk sok pénzt kiadni, de nem a reduktív könnyedséget keressük!

A Nap pincészetei: Villa Tolnay, Válibor
Talán nem meglepő, hogy ezt a két pincészetet választottam személyes kedvencemnek a kóstoltak közül. Szép egységes sor volt mindkét pincészetnél, egyedül Váliék Luca bora nem tetszett. Tolnayék 2009-es olaszrizlingje hasonlított Bakóéhoz, kicsit könnyedebb kivitelben, 2008-as Névtelenjük pedig újfent bizonyította, hogy van hely a vörösöknek Badacsonyban. A Válibor több boráról szóltam már fentebb, talán az ő szürkebarátjuk volt az egyik, ami picit kitűnt. Tetszett a budai zöldjük is. Ez a két pince tényleg nagyon szép borokkal növeli Badacsony hírnevét!

A borvidéki összefogás, akár kisebb, akár nagyobb mindig jó, és öröm a fogyasztók számára. Remélem, egyre több borvidékkel találkozhatunk ehhez hasonló, közös rendezvényeken!

(A képeket Sabaréktól, Sandahléktól, Tolnayéktól, és Váliéktól metszettem.)

Forrás