Degenfeld Muscat Lunel 2008
Meleg, de élénk gyöngyvirágos illat, a karakteres fajtajelleg mellett jelen van az őszibarack is. Egy napos állás után pedig sajátos petróleumos illatjegyek bukkannak fel. Teljesen reduktív, a színe majdnem fehér. Báli hangulata van. Hallatlan kerek ízvilág, „nyalós” bor. Az enyhe és kellemes szénsav még élénkebbé teszi. Itatja magát, a maradékcukor épp csak annyi, hogy gyümölcslé illúziót is adjon a borhoz. Ízében a bodza a vezető jegy. Kiemelkedő ásványosságot, vibráló savakat ne keressünk, mert ez a bor nem erről, hanem az önfeledt és minőségi habzsolásról szól. Ennek ellenére ízérzete is komplex: a gyümölcs, a sav és egy szolíd fűszeres terroirjegy tökéletes egységet alkot. Szofisztikáltabb fogyasztók elmerenghetnek a szerintem tökéletes sav-cukor arányon, és azon, hogy miért csak ebben a borban nem pacsuli jellegű a sárga muskotály. Nyári grillpartikhoz, zöldséges-sajtos köretekhez ideális kísérő. A félszáraz könnyed fogyasztású borok kategóriájában listavezető. 6 pont, és csak azért nem több, mert könnyed ivású borra nagyobb pontszámot adni nem merek.
forrásom a http://alkoholista.blog.hu/2009/05/13/grof_a_tilon