St. Andrea Merlot 2004
Erősen karamellába hajló meggypiros színű, ránézésre matuzsálemnek vagy pinot-nak tippelném. Krémesen forog a pohárban, sűrű csíkokban, nagyon lassan folyik le a falán. Igen intenzív az illata, beleszagolva már magabiztosan pinot-nak titulálnám. Istálló, aszalt meggy, málna, aszalt szilva füstölt szalonnába tekerve, jófajta rummal locsolva. Néha előtérbe kerül a füst, máskor az alkohol. Gyakran édes, ám még éppen nem lekváros illat. Nem vibrál, de szépen rétegzett, változik, azonban kicsit darabos.
Szájban vékonyabb, mint amit az illat, és talán pont olyan, mint amit az évjárat ígér. Második napra savaiból, tartásából nem, viszont gyümölcsösségéből veszített. Megkapunk mindent, amivel csábítottak, csak halványabb, szerényebb kiadásban. A gyümölcsök savanykásabbak, a kiegészítő izgalmak szégyenlősebbek. Mintha időnként túl rusztikus lenne: ki-kilóg belőle hol a sav, hol az alkohol. Aztán összerendeződnek. Tanninja finom, épp elég. Lecsengése hosszú, az alkohol csípésétől eltekintve szép. Nekem ízlik, közhelyesen mondhatnám: egy nehéz évjárat szép bora. A 6 pontot tartja.
innen van : http://alkoholista.blog.hu/2008/06/19/magyarburgundi_es_magyarbordoi#more524455
