Ajándékként került az asztalunkra, szép fehér papírba csomagolták, amit kéjes élvezettel tépek és tépek és tépek... Olyan ez a csomagolás okozta láz, mint mikor először találkoztam a mócárt kuglival. (by nagyanyám) Most is szinte látom már magam, ahogy kackiás, fröcsögő bajuszokat iszok magamra az üvegből, ahogy egykoron a csokoládéval alakítottam magam Poirot felügyelővé, majd talán végül Pierrot lettem formálódó "sminkem" alapján. Egy szó, mint száz, a bor ruhája is fontos lehet, pláne, ha egy zászlósborról beszélünk Villányból. Rárontunk hát végre az üvegre is, lekaszabolom a szép kapszulát, kitépem a dugót, he-he-he... Itt a rubin, hol a rubin? Kicsit sötétebb színre számítottam. Orromba akaszkodik szép illata, de meg kell állapítsam, tán első töltésű hordóban tanyázhatott az alapanyag többsége, meg erősebben pörkölt dongák alatt, mert enyhén túlzónak tűnik a barrik. Határozott vaníliásság, dohány, tölgyfabácsi, amúgy meg egy valódi villányi. Van aki persze erre az illattra bukik, nekem most kicsit sok, és sokat kitakar a "gyümölcsléből".Az ízében - alátámasztván saját magam újból - megint egy első töltésű hordót képzelek el, mert a szerkezeten talán kívül eső csersavassága szintén ebbe az irányba mutat. Az íze szinte vékonynak hat, benne málnával, fekete ribizlivel és meggyel, de mindezek éretlenül. Azt hiszem, hogy palackban kellett volna még hagynunk, mert bizonyára még nem érte el a formáját és jót tenne neki, ha lágyabb tanninokkal rendelkezne. Kerekedjen hát! Így is szép és jó persze már most is, és bajuszt is rajzolt vagy hármat.
Értékelés: 7_pontinnen van: http://www.borkem.hu/index.php?mod=bor_reszlet&&bor_id=160
