Dr. AXchs Cabernet Franc Reserve 2006
Prémiumbor lenne. Mármint alkotói szándék szerint. Amolyan évi rendes főmű, amire nem mondhatja az alkotó, hogy „gondolta a fene”. Ami a sima CF-nél visszafogott, szelíd, behízelgő, az most itt harsog, talán túl hangosan is. Színben nem pregnáns a különbség a sima CF-hez képest: ugyanaz a sűrűség, talán egy fokkal mélyebb árnyalat, koncentráltabb anyag, ami kapaszkodik a pohár falára kegyetlenül. Illatát a fa intenzitása determinálja: a fa megszűr mindent, ezért aztán erősen kell koncentrálni, hogy a gyümölcsöket a szaglóközpontig juttassuk, pedig a szedres, érett cseresznyés, ribizlis élmények is megvannak, csak a fa vaníliája és pörköltessége bevonja, megaszalja a friss gyümölcsöt, édesíti, koncentrálja, de nehezíti-szegényíti is. Amikor szárnyalni kezdhetne, a fa egy jól irányzott mozdulattal csapja agyon. A fa és a gyümölcsök mellet csillagánizs, szegfűszeg, meggylikőr és kátrányosság is megjelenik.
Tanninjai erőteljesebbek, mint a sima CF-éi, picit még szárítanak, de ez csak idő kérdése. Az azonban már nem, hogy a savak punnyadtak, nem tudják feldobni az összképet, nem képesek lendületet adni sem a fának, sem a gyümölcsöknek, nem hozzák mozgásba a szerkezetet. Amit összehoznak, azt nem is nevezném gerincnek, legfeljebb vékonyka sorvezetőnek, ami nem hagyja ugyan, hogy nagyon eltévedjünk, de nem is nagy terhek viselője vagy mozgások és irányok meghatározója. Így aztán hiába a vaskosság, ha az erőknek nincs iránya, hiába az árnyalatok, ha nem tudják magukat megmutatni. Alapos, lelkiismeretes munka, amiből sugárzik a biztonságra törekvés. A nagysághoz azonban ez kevés – de olyan biztos alap, amire majdan felépülhetnek a nagy(obb) borok. Így marad az 5 pont meg a remény.
innen van: http://alkoholista.blog.hu/2008/03/12/sogorok_es_komak#more367595
