Máléhegyi Szürkebarát
A nyári üdítőkről nem kell feltétlen sokat beszélni, nem mellette váltódik meg a világ, még véletlenül sem vele dőlnek el nagy bizniszek és az önológiai szakmazsargonba sem érdemes vele belebonyolódni, elég ha csak húzzuk a dugót és isszuk, valamint persze be kell spájzolni belőle, hogy holnapra is legyen. Juhász Tibor Máléhegyi Szürkebarátja pont ilyen, végtelenül egyszerű, de nagyon jól esik vele kettesben a parola a teraszon, a már-már júliust idéző tavaszi délutánon.
Tiborról érdemes megemlíteni, hogy 33 évesen nagyon igyekszik felzárkózni az etyeki mikro-elit (Haraszthy-Vallejo, Etyeki Kúria, Hernyák Laci) közé, ám földrajzilag kissé távolabb tőlük, a Bicske melletti Málé-hegyen, illetve a Galagonyás-dűlőben, 16 hektáron dolgozik serényen és mi tagadás mindenképp ígéretes dolgokkal ékeskedik, legalábbis a korábban megkóstolt Sauvignon blanc-ja és ez a Szürkebarátja is ezt látszik igazolni. Foglalkozik még némi Juhfarkkal, Irsaival és "választékbővítésként" Blauburgerrel, amit hordóban szépít.
E Szürkebarát kiváló példa a sokak szerint klímában és talajadottságokban is Champagne-hoz hasonlatos - nevezzük így: terroir - igazi értékeinek bemutatására, úgy, mint a jó ivású, egyszerű, de gyümölcsökkel teli, ropogós fehérboroknak. Illatában a reduktív öskola tanulmányaiként finom nyári almás és körtés jegyekkel indít, majd hársfa-virággal, bodzavirággal és lime-mal folytat. Ízében a virágos vonulat folytatása, a roppanó, fickós savak, szépen karikázó szén-dioxid és a halvány kesernye a végen az, ami meghatároz. És ennyi, de a fent említettek szerint nem is várunk sokkal többet, egyszerűen mosolyra fakaszt és örömet okoz.
S T
innen van: http://www.radovin.hu/